FAL: Nosce te ipsum! – Ismerd meg önmagad! ( a delphoi jósda jelmondata )

Nosce te ipsum! – Ismerd meg önmagad! (a delphoi jósda jelmondata)

Rengeteget gondolkodtunk, mi legyen a pályázati munkánk, milyen technikát válasszunk, milyen témára fókuszáljunk rá stb. Ezek között merült fel, hogy valami tükörrel kapcsolatosat csináljunk. Mivel nehéz volt elképzelni az egyik ötletet, kipróbáltuk, hogyan is néz ki. Végül annyira megtetszett, hogy megmaradtunk ennél és ezzel foglalkozunk azóta.

Az alkotásunkhoz az ihletet egy érdekes fénytani jelenség adta: ha két tükröt úgy illesztünk egymáshoz, hogy derékszöget zárjanak be, és szembe állunk vele, akkor a tükörképünk tükörképét látjuk. (Pl. ha felemeled a jobb kezedet, a tükörkép is a jobb kezét fogja fölemelni.) Így lát minket mindenki, mi magunkat azonban ritkán. Ezzel a jelenséggel arra szeretnénk rávilágítani, hogy valójában más vagy, mint amilyennek gondolod magad.

Ahhoz, hogy valahova tartozni tudj, meg kell ismerned magadat — nem csak kívülről. Gondolkodj el azon, hogy vajon tényleg úgy viselkedsz-e, ahogy elképzeled – vagy teljesen másképp. A többi ember nem ismeri, mit miért csinálsz, mindent a saját gondolkodása alapján ítél meg (vagy ítél el). És ez fordítva is igaz: lehet, hogy olyan tulajdonságaid vannak (pozitívak és negatívak), amiknek a létezését még csak nem is sejtetted. A valósággal szembesülni nem mindig kellemes, néha pedig meghökkentő. De mindig épülhetsz belőle.

És ahogy itt állsz a sarokban és nézegeted magadat ebben a furcsa tükörben, talán fel sem tűnik, hogy szoba sarkába egyáltalán nem szokás tükröt állítani, még képet sem. „Fordulj magad felé!” – üzeni a sarok. Nem tudsz továbbmenni se jobbra, se balra, egy olyan valaki állít meg, akiről azt hiszed, jól ismered. Pedig valójában nem. És honnan ismerhetnéd meg az igazi önmagad, ha még a tükör is hamis képet ad?

Installáció terve: Két tükör derékszögű képkeretbe foglalva a terem sarkában elhelyezve fejmagasságban. A padlón berajzolt helyre állva kell belenézni a tükörbe.