Hāmīlā’ī, ( हामीलाई ): Mūlya, ( मूल्य )

Prológus

A 21. század embere naponta több órát pörög a neten. Mi is így bukkantunk egy cikkre, ami végül koncepciónk kiindulópontját jelentette. A cikk által bepillantást nyerhettünk a bhutáni emberek szemléletmódjába.

Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő, elszigetelt kis ország, a cikk alapján a világ legkörnyezetbarátabb országa. Az ottani lakosok környezetük és élőviláguk védelmét tulajdonképpen kollektív értéknek tartják.

Bhutánban nepáliul beszélnek. Nepáli nyelven a mūlya szó nem mást jelent, mint azt, hogy érték.

A mű elméleti alapja

Ha valaki GYŰJT valamit, akkor olyan dolgokat, amik számára értéket képviselnek. Ez lehet egyéni vagy közösségi érték is. A bhutáni emberek a legnagyobb értéknek magát a Földet, az őket körülvevő fizikai világot tartják. Az ő példájuk alapján keressük most mi is az értékeket.

De valójában mit jelent ez: érték? A mi közvetlen környezetünkben is van ilyen „kollektív érték”? Arra teszünk kísérletet, hogy  helyspecifikusan megvizsgáljuk mi is az érték. Helyszínként a legevidensebb, mindennapi közegünket választottuk: az iskolát. 720 gyerek, tanárok és az iskola egyéb dolgozói egyaránt lehetőséget kapnak arra, hogy megfogalmazzák, milyen kollektív értéket tudnának csatolni ehhez a közösséghez, illetve mennyire tudnak ezekkel azonosulni.

Megvalósítás

A kutatáshoz az iskola aulájában helyezünk el egy vízzel teli akváriumot, mint egy „átlátszó szavazóláda”, mellé pedig a koncepció megfogalmazását rakjuk ki, megosztva a kutatás résztvevőivel annak célját. Mindenki kap egy darab újrapapírt, ez a legalkalmasabb papírtípus a kísérletünk és a környezet szempontjából is.

Aki erre felírja önnön nézőpontjából a válaszát, az akváriumba dobja. Amennyiben valaki úgy dönt, nem ír semmit a papírjára, az is egyfajta véleménynyilvánítás. Ebben az esetben a lap üresen kerül a ládába.

Installációnk első felét a folyamat által létrejött megtárgyiasult produktum alkotja, ami nem más, mint a vízben szétfoszlott, majd kiszárított, meggyúrt és megformázott cetlihalmaz.  A „massza”. Ez a válaszunk a szöveg első felében feltett kérdéseinkre. Ez a mi környezetünk kollektív értéke. Ez, a személyes véleményekből eggyé vált nagy, közös, kedvünkre alakítható egész.

Vizualizálását egy fekete-fehér felgyorsított „work in progress” videó keretein belül szeretnénk bemutatni. Célja a folyamatábrázolás. A folyamatot több kameraállásból rögzítjük. A képkivágás közeli, csak a kezek látszanak és a cetlik, ahogy leülepszenek.

Utószó

Szeretnénk, ha végeredményben mindenki a maga elgondolása szerint értelmezné a művet, hiszen maga a gondolat is egy bizonyos ÉRTÉK, amely nem kézzel fogható, de mégis fontos ahhoz, hogy művünk kimutassa valódi jelentését.