Pierce & Pierce: Deal?

Deal?

Installációnkban igyekeztünk a szabad akaratot a megszokottnál kevésbé magasztos hangnemben ábrázolni, gondolatainkban a dicsőítés helyét a szabadság létének kétkedő vizsgálata váltotta fel. A koncepció alapja a szabad akarat képlékeny, amorf jellege volt. A jelenség, mely során önkényesen hivatkozunk a szabad akaratra – ezzel az ember tetteinek ürügyévé téve azt – tette ránk azt a benyomást, ami a pénz párhuzam ötletéhez vezetett. A pénzhez hasonlóan teremtett, cserélhető és kereskedhető értékként közelítjük meg a szabad akaratot. A csere aktusa megnyilvánulhat a rajongó, fanatikus ember tetteiben vagy éppen a korlátlan mértékű fogyasztó jellemében is. A csere pillanata, az üzlet elfogadásának jelképe jelenik meg az installációnk középpontjában: a kézfogás. Mivel a kiállításunk ezen a ponton nem mutat túl, a csere helyességének megítélését a szemlélőre bízzuk. A magasabb eszméknek önmagát, s ezzel szabad akaratának egy részét alávető – például vallásos – ember, vagy a szabadságát örökké kergető ember jár jobban az üzlettel, esetleg az arany középút valahol közöttük található?